Ókori Nikopolisz

Octavianus i. e. 31-ben az actiumi csatában győzte le Antoniust és Kleopátrát, közvetlenül Prevezával szemben, a szoros túloldalán. Két évvel később, i. e. 29-ben megalapította Nikopoliszt, a „Győzelem Városát” a félszigeten, a mai Prevezától kicsit északra. A környező városok lakóit, köztük Kasszópé, Ambrakia és Orraon népét, ide telepítették át. Néhány éven belül a városnak falai, színháza, stadionja, gümnaszionja, odeonja és vízvezetéke lett. Kb. 180 hektáron terült el, és az Ambrakiai-öbölben és a Jón-tengeren is volt kikötője. Kb. i. sz. 110-től Epirusz római provincia fővárosa volt.

A várostól északra fekvő dombon, ahol egykor a saját sátra állt, Octavianus győzelmi emlékművet emelt Apollónnak, amelyet az elfogott hadihajók bronz orrtaraival díszített. Megalapította az Aktiai Játékokat is, amelyeket Apollón tiszteletére négyévente rendeztek meg. Pál apostol az i. sz. 65–66-os telet Nikopoliszban tervezte tölteni, ahogy a Tituszhoz írt levelében írja. Kb. i. sz. 94-ben a Rómából kiűzött sztoikus filozófus, Epiktétosz itt alapította meg iskoláját.

Az 5. század végi portyák után a város összezsugorodott, és az új bizánci falak csak nagyjából hatodát vették körül. Ezeket Justinianus idején megújították. Kb. 460 és 575 között egy sor bazilika épült szép mozaikpadlókkal, köztük az Alkison- és a Doumetios-bazilika. A helyszínen láthatod a római és bizánci falakat, a téglából épült nümphaiont, amely a római vízvezeték vizét fogadta, a római odeont, villákat és a bazilikákat. A Nagy Színház és a stadion közvetlenül északra fekszik.

2026. szeptember 28-án a köztársasági elnök átadta a helyszín újonnan restaurált részeit, köztük a püspöki palota helyiségeit és bazilikamozaikokat. Nikopolisz az UNESCO világörökségi címre készít elő pályázatot.