Ókori Dodóna

Dodóna, a Tomaros-hegy lábánál Epiruszban, a legrégebbi hellén jósda volt; Hérodotosz szerint akár az i. e. 2. évezredig is visszanyúlhat. Már Homérosz Zeusz jósdájaként írja le, és tekintélyben csak Delphoi előzte meg. A papok és papnők egy szent tölgy leveleinek susogásából olvasták ki az isten akaratát. Több mint 4200 feliratos táblát találtak itt a jósdához intézett kérdésekkel.

Kb. i. e. 290-ben Pürrhosz király Dodónát birodalma vallási központjává tette és újjáépítette: nagyobb Zeusz-templom, Dióné és Héraklész templomai, játékok és zenei és színházi ünnep. A színház az ő uralkodása idejéből való, és kb. 18 000 ember fért el benne – korának egyik legnagyobbja. Az aitóliaiak i. e. 219-ben felgyújtották a szentélyt, V. Fülöp makedón király újjáépítette, a rómaiak pedig i. e. 167-ben ismét lerombolták. Augustus idején a színházat állatviadalok arénájává alakították, és az első sorok előtti falat a közönség védelmére építették.

A jósdát i. sz. 391–392-ig keresték fel, amikor Theodosius császár bezáratta a pogány templomokat, és kivágatta a tölgyet. A helyszín számos lelete a Janinai Régészeti Múzeumban van.

Dodóna kb. 100 km-re (1 óra 40 percre) van Prevezától és 20 km-re (20 percre) Janinától.