Agios Andreas-vár

Az Agios Andreas- (Szent András-) vár a Preveza körül fennmaradt hat vár közül a legnagyobb, és közvetlenül a városban áll. Három építési szakasza van, mindegyik a város történetének egy-egy korszakához köthető.

1701-ben a karlócai béke értelmében a velenceiek átadták Prevezát az oszmánoknak, és felrobbantották a régi Bouka-várat. Az oszmánok gyorsan új, négyzet alaprajzú erődöt építettek, négy sarkán kőbástyákkal. A velencei iratok „ciprusnál álló várnak” (Sto Chiparissi) nevezik, és 1702 augusztusára készült el. A velenceiek 1717-ben visszafoglalták Prevezát, és 1797-ig megtartották. Az erődöt nagyjából a felére csökkentették, földsáncait kővel burkolták, ötödik bástyát építettek hozzá, és mélyítették a várárkot. Mecsetét Szent András katolikus templomává alakították Andrea Pisani admirális tiszteletére, aki bevette a várost. Erről a templomról kapta a vár a nevét.

Ali pasa 1806-ban tért vissza Prevezába. 1807–1808-ban újjáépítette a bástyákat, és keleten külső falat emeltetett, amely a város legelőkelőbb házait is az erődítményen belülre hozta. A délkeleti bástyán egy oszmán felirat a hidzsra szerinti 1223-as évet (1808–1809) adja meg.

Hat faragott kődombormű, szinte mind az oszmán korból, ma is a falakba illesztve látható. Egy ciprusfához láncolt szörnyeteget, egy nagy vadra lövő vadászt és két hátsó lábán álló, kutyaszerű állatot ábrázolnak. A görög hadsereg 1912-től 2005-ig használta a várat, a külső fal nagy részét pedig 1921 és az 1950-es évek közepe között lebontották. Az északkeleti bástyán álló kis Agios Andreas-kápolna 1956-ból való. A vár műemlék, és 2015-ben megállapodtak, hogy használatát Preveza regionális egysége veszi át.